„Segíts, hogy segíthessünk!”

  „Az ár elvonult, hátrahagyva összedőlt házakat.
De nem csak azok, hanem az életünk is romokban hever.
A víz a jövőnket is magával vitte!”
(edelényi árvízkárosult)

   Hallva a médiából és a közvetett, vagy éppen közvetlen elbeszélésekből áthallható emberi tragédiákat, szervezetünk a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ állománya, Perlei Erzsébet törzszászlós kezdeményezésére – parancsnokunk Ipcsics József ezredes hathatós támogatásával – adománygyűjtési akcióba kezdett az árvízkárosultak részére.

   Az akció koordinálására létrehozásra került egy négyfős bizottság, melynek tagjai Horváth Béla őrnagy, szakszervezeti csoportvezető (bizottsági elnök), Varga Norbert Zoltán százados, esélyegyenlőségi referens (bizottsági tag), Bencze Erzsébet törzszászlós, vezénylő zászlós (bizottsági tag), Perlei Erzsébet törzszászlós, parancsnoki segítő (bizottsági tag) voltak.
   Másnap az épület előterébe elhelyezésre került egy persely, melybe a készpénz adományokat vártuk. Ezzel egy időben felhívtuk az állomány figyelmét a tárgybeli felajánlások lehetőségére is.
   Jó érzéssel tapasztaltuk, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is él még a szolidaritás, a szociális érzékenység az emberekben. Bár – a válsággal is magyarázhatóan – főleg tárgyi adományok (ruhanemű, háztartási cikkek, gyerekjátékok, stb.) kerültek felajánlásra, azért a pénzadomány is növekedett.
   Külön örömmel fogadtuk, hogy akciónkba nem csupán a mi szervezünk tagjai, hanem az objektumban található MH Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság 1. sz. Toborzó és Érdekvédelmi Központ, valamint a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség MH Hadkiegészítő Parancsnokságok Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra állománya is lelkesen részt vett.
   Ezen felül voltak a Menedék Emberbaráti Egyesület Vitéz Klub alelnöke Suták Norbert őrnagy által tett, valamint civil, nem a Honvédséghez köthető felajánlások is.
   A gyűjtés befejezését követően a pénzadományokból befolyt összegből a bizottság döntése alapján az egyik kolléganőnk árvízkárosult szüleit, a civil felajánlásból kapott bútorokkal egy másik rászoruló kollégánkat támogattuk.

    Rövid egyeztetést követően a többi tárgybeli adományt Edelény Önkormányzatának ajánlottuk fel. Egy szerdai napon reggel beraktuk a közel 35 zsákból és dobozokból álló csomagokat a kocsiba, majd útnak indultunk Edelény irányába.
   A Miskolctól 25 kilométerre fekvő település a Bódva folyó hirtelen kiszélesedő völgyben található. Edelény, mely közel 3,65 km2 területen fekszik, a térség kereskedelmi és kulturális központja. A helység három község – Edelény, Borsod, valamint Finke – összevonásával keletkezett, lakosainak száma közel 11 ezer fő. 1986-ban kapta meg a városi rangot.
   Edelény gazdasági szerkezetét hosszú évtizedeken át a szénbányászat és a mezőgazdaság határozta meg. A bányákat 1995–ben bezárták. Azóta mezőgazdaságára a nagyüzemi termelés helyett a saját célra termelő szőlő- és gyümölcstermesztés a jellemző.
   Az Aggteleki Nemzeti Park világhíres barlangjaihoz a városon keresztül vezet az út. Edelény vonzáskörzetében található a szelíd lankák között megbúvó aprófalvas Cserehát, valamint a romantikus Galyaság. Szlovákia felé a tornanádaskai és az aggteleki határátkelő biztosítja a két ország közti forgalmat.

   Megérkezésünket követően a település polgármestere, Molnár Oszkár Úr , szívélyes fogadtatásban részesített bennünket. Köszönettel fogadta az állomány által összegyűjtött adományunkat, majd elvezetett minket az adománygyűjtő központba.
   Lenyűgöző volt számunkra az az összehangoltság, mellyel megszervezték a felajánlások gyűjtését, szortírozását. Külön helyen fogadták a ruhanemű-, illetve a bútor, tartós élelmiszer, stb. jellegű adományokat.
   A felajánlások rendezésbe, válogatásába, a teherautókról történő lepakolásba bevonták a már szünidejüket töltő diákokat is.
   Tapasztalhattuk, hogy a különböző profilú vállalkozások szintén mekkora segítséget nyújthatnak egy ilyen nehéz helyzetbe került településnek. Voltak cégek, melyek gyermek táboroztatást ajánlottak fel, de voltak olyanok is amelyek az árvízvédelemben segédkezők élelmezését, pihentetését vállalták magukra.
   A Polgármester Úr elmondta, hogy hiány főleg az építőanyagokban, szakmunkásokban van, akik segítenének a helyreállítási munkákban.
Búcsúzásul Molnár Úr még egyszer megköszönte az adományokat és üdvözletét küldte az állomány részére.

     Reméljük, hogy a magunk módján segítséget tudtunk nyújtani a károk enyhítésében, és az újrakezdésben.