„Segíts, hogy segíthessünk!”

  „Az ár elvonult, hátrahagyva összedõlt házakat.
De nem csak azok, hanem az életünk is romokban hever.
A víz a jövõnket is magával vitte!”
(edelényi árvízkárosult)

   Hallva a médiából és a közvetett, vagy éppen közvetlen elbeszélésekbõl áthallható emberi tragédiákat, szervezetünk a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ állománya, Perlei Erzsébet törzszászlós kezdeményezésére – parancsnokunk Ipcsics József ezredes hathatós támogatásával – adománygyûjtési akcióba kezdett az árvízkárosultak részére.

   Az akció koordinálására létrehozásra került egy négyfõs bizottság, melynek tagjai Horváth Béla õrnagy, szakszervezeti csoportvezetõ (bizottsági elnök), Varga Norbert Zoltán százados, esélyegyenlõségi referens (bizottsági tag), Bencze Erzsébet törzszászlós, vezénylõ zászlós (bizottsági tag), Perlei Erzsébet törzszászlós, parancsnoki segítõ (bizottsági tag) voltak.
   Másnap az épület elõterébe elhelyezésre került egy persely, melybe a készpénz adományokat vártuk. Ezzel egy idõben felhívtuk az állomány figyelmét a tárgybeli felajánlások lehetõségére is.
   Jó érzéssel tapasztaltuk, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is él még a szolidaritás, a szociális érzékenység az emberekben. Bár – a válsággal is magyarázhatóan – fõleg tárgyi adományok (ruhanemû, háztartási cikkek, gyerekjátékok, stb.) kerültek felajánlásra, azért a pénzadomány is növekedett.
   Külön örömmel fogadtuk, hogy akciónkba nem csupán a mi szervezünk tagjai, hanem az objektumban található MH Kelet-magyarországi Hadkiegészítõ Parancsnokság 1. sz. Toborzó és Érdekvédelmi Központ, valamint a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség MH Hadkiegészítõ Parancsnokságok Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra állománya is lelkesen részt vett.
   Ezen felül voltak a Menedék Emberbaráti Egyesület Vitéz Klub alelnöke Suták Norbert õrnagy által tett, valamint civil, nem a Honvédséghez köthetõ felajánlások is.
   A gyûjtés befejezését követõen a pénzadományokból befolyt összegbõl a bizottság döntése alapján az egyik kolléganõnk árvízkárosult szüleit, a civil felajánlásból kapott bútorokkal egy másik rászoruló kollégánkat támogattuk.

    Rövid egyeztetést követõen a többi tárgybeli adományt Edelény Önkormányzatának ajánlottuk fel. Egy szerdai napon reggel beraktuk a közel 35 zsákból és dobozokból álló csomagokat a kocsiba, majd útnak indultunk Edelény irányába.
   A Miskolctól 25 kilométerre fekvõ település a Bódva folyó hirtelen kiszélesedõ völgyben található. Edelény, mely közel 3,65 km2 területen fekszik, a térség kereskedelmi és kulturális központja. A helység három község – Edelény, Borsod, valamint Finke – összevonásával keletkezett, lakosainak száma közel 11 ezer fõ. 1986-ban kapta meg a városi rangot.
   Edelény gazdasági szerkezetét hosszú évtizedeken át a szénbányászat és a mezõgazdaság határozta meg. A bányákat 1995–ben bezárták. Azóta mezõgazdaságára a nagyüzemi termelés helyett a saját célra termelõ szõlõ- és gyümölcstermesztés a jellemzõ.
   Az Aggteleki Nemzeti Park világhíres barlangjaihoz a városon keresztül vezet az út. Edelény vonzáskörzetében található a szelíd lankák között megbúvó aprófalvas Cserehát, valamint a romantikus Galyaság. Szlovákia felé a tornanádaskai és az aggteleki határátkelõ biztosítja a két ország közti forgalmat.

   Megérkezésünket követõen a település polgármestere, Molnár Oszkár Úr , szívélyes fogadtatásban részesített bennünket. Köszönettel fogadta az állomány által összegyûjtött adományunkat, majd elvezetett minket az adománygyûjtõ központba.
   Lenyûgözõ volt számunkra az az összehangoltság, mellyel megszervezték a felajánlások gyûjtését, szortírozását. Külön helyen fogadták a ruhanemû-, illetve a bútor, tartós élelmiszer, stb. jellegû adományokat.
   A felajánlások rendezésbe, válogatásába, a teherautókról történõ lepakolásba bevonták a már szünidejüket töltõ diákokat is.
   Tapasztalhattuk, hogy a különbözõ profilú vállalkozások szintén mekkora segítséget nyújthatnak egy ilyen nehéz helyzetbe került településnek. Voltak cégek, melyek gyermek táboroztatást ajánlottak fel, de voltak olyanok is amelyek az árvízvédelemben segédkezõk élelmezését, pihentetését vállalták magukra.
   A Polgármester Úr elmondta, hogy hiány fõleg az építõanyagokban, szakmunkásokban van, akik segítenének a helyreállítási munkákban.
Búcsúzásul Molnár Úr még egyszer megköszönte az adományokat és üdvözletét küldte az állomány részére.

     Reméljük, hogy a magunk módján segítséget tudtunk nyújtani a károk enyhítésében, és az újrakezdésben.