Benkő Tibor honvédelmi miniszter július 21-én jelentette be a Magyar Honvédség új szolgálati jogviszonyát, az Önkéntes Katonai Szolgálatot. Ehhez az új szolgálati formához a honvédség fő célcsoportként olyan fiatalokat szólított meg, akik kénytelenek egy időre tanulmányaikat szüneteltetni, mert vagy nem sikerült bejutniuk az általuk kiválasztott szakképzési, felsőoktatási intézménybe, vagy valamilyen oknál fogva el kellett halasztaniuk tanulmányaik megkezdését, és erre az időre stabil foglalkoztatási és kereseti lehetőséget kerestek.

Ez a kezdeményezés olyan sikeres lett, hogy augusztus 31-ig közel hétszázan adták be jelentkezésüket az eredetileg négyszáz főre tervezett szolgálatra. Közben augusztus utolsó hetében - látva a fiatalok elkötelezettségét - a kormány arról döntött, hogy azok a fiatalok, akik ilyen önkéntes szolgálatot vállalnak, az elkötelezettségért és különleges képességek elsajátításáért, felvételi pluszpontokra legyenek jogosultak.

A programról időről- időre beszámoló sajtóhírekből már tudni lehetett, hogy a kezdeményezés népszerű a fiatalok körében. A 2010 évi létszámhoz képest, mintegy 4500 fővel több a Magyar Honvédség aktív állományának létszáma, amely több mint húsz százalékos növekedést jelent. Nem beszélve az önkéntes tartalékos katonák számáról, hiszen a mindössze tizenhét tartalékos katonát felvonultató akkori Magyar Honvédség ma már több mint 11 ezer önkéntes tartalékos katonával rendelkezik.

A fiatalok elkötelezettségét mutatja, hogy napjainkban több mint 3100 olyan önkéntes tartalékos katona szolgál, aki főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik és jelentős részük ma is valamely felsőoktatási intézmény hallgatója. Több mint három éve pedig megalakult az első egyetemi tartalékos század is.

A Magyar Honvédség létszáma a 2015-ben elfogadott katonai életpálya modellnek köszönhetően, folyamatosan emelkedik. A katonai szolgálat támogatását szolgáló hasonló modell 2010 előtt nem létezett, hiszen a korábbi szocialista kormányok folyamatosan csökkentették a honvédség létszámát. A nyugállományú katonák közösségi életét biztosító helyőrségi művelődési otthonokat, klubokat, a laktanyák bezárásával egyidőben felszámolták, a fiatalok megszólításáról pedig teljesen elfeledkeztek.

Magyarország nemzeti kormányának támogatásával a tárca egy ütőképes és modern haderő felállítását tűzte ki célul úgy, hogy a különböző önkéntes tartalékos katonai szolgálati formákkal lehetőséget biztosított mindazoknak, akik - ha nem is egy életre szóló hivatásként - elkötelezettséget éreznek a nemzet szolgálatáért. A honvédelmi tárca a pandémia idején segítséget nyújtott a munkájukat elveszítő állampolgároknak a Speciális Önkéntes Tartalékos Szolgálat bevezetésével, amelyre rövid idő alatt közel 1500 fő jelentkezett, most pedig azon fiataloknak nyújt segítséget, akik felsőfokú tanulmányaik megkezdése előtt különleges képességekre kívánnak szert tenni.

A kormány most azon dolgozik, hogy egy korszerű, modern és ütőképes haderőt hozzon létre. Ez alatt nem csak a haditechnikák modernizálását kell érteni, hanem a személyi állomány fejlesztését és az önkéntes tartalékos rendszer további erősítését is.

Magyarországnak szüksége van olyan önkéntes tartalékosokra, akik a civil életük mellett támogatják a haderő munkáját. Olyan katonákra, akik veszélyhelyzetben sem riadnak vissza attól, hogy segítséget nyújtsanak az országnak. Ennek jelentőségét a magyar emberek értik, és tudják, hogy az önkéntes tartalékos szolgálat nem egyenlő a kötelező sorkatonai szolgálattal.

A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy az Önkéntes Katonai Szolgálat egyfajta segítség arra az időre, amíg nem tudják folytatni tanulmányaikat. A honvédségnél eltöltött idő alatt pedig hasznos tudásra tesznek szert.

A két ciklusos képzésre jelentkezett fiatalok közül azok, akik általános alapkiképzésben részesülnek, tizenhat ponttal kaphatnak többet a felsőoktatási felvételi eljárás során, míg hat hónap letöltött szolgálati időért és a katonai specializáció vállalásáért harminckét pont, egy év szolgálatért hatvannégy pont járhat. A szolgálat teljesítésével szerzett plusz pontok nem csak a tanulásról szólnak, hanem a haza érdekében vállalt kötelezettségről és felelősségről is. Ezt a vállalást honorálja a honvédség a továbbtanulás támogatásával.

Fontos azonban azt is látni, hogy a többletpontok még nem jelentek egyenes utat az egyetemre. Ugyanúgy számítanak az érettségin szerzett pontok is, ahogy az a befektetett energia és tudás, ami az egyetemi követelmények sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen. Ugyanakkor ez az katonai szolgálati forma nem csupán egy ugródeszka a felsőoktatásba, hiszen - legyen akár féléves, vagy egyéves a képzés - olyan, a civil életben is hasznosítható kvalitásokkal gazdagítja a résztvevőket, ami nem csak az egyetemi évek sikeres teljesítésében segíthet, hanem amellyel az élet bármely területén helyt tudnak állni.